Bandi lovag a vándorlásai során találkozott a Medvével. A Medve kedvesnek látszott, Bandi lovag jól összebarátkozott vele. Elmondta neki nyűgjét, baját, az összes nehézségét és a mindennapi problémákat és a Királylány hisztijeit. És ezeknél sokkal mélyebb gondokat is, amikről senkinek nem beszél. A Medve meghallgatta, elmondta neki mennyire megérti őt és mennyire sajnálja. És persze igazán együtt érez és igazán nagyon egyet ért vele. Voltaképp igen, mindenben igaza van Bandi lovagnak.
Erre Bandi lovag belemerült önsajnálatába, így, hogy megértő és szánó fülekre talált. Csak ült és sajnálta magát, együtt sírt a Medvével és úgy maradt.
Nagy sajnálkozásában a Medve elkezdett mosolyogni, úgy, hogy az csak a szemén látszódott. Semmi máson nem, így Bandi lovag természetesen, férfi lévén nem vette észre. De a szemfüles Királylány bezzeg résen van. Ő látja mi történik, de tehetetlen. Hiába mondja a lovagnak, hogy vigyázzon a medvével, nem igazbarát. Bandi lovag csak mondja-mondja, hogy a Medve megérti őt, ellenben a Királylánnyal.
Egyszercsak a Medve tesz egy ajánlatot. Felajánlja, hogy elmehet vele téli álmot aludni Bandi lovag. Hát ő pedig kapva kap az alkalmon, megy rögvest, nem néz semerre, csak örül, hogy végre sokat alhat, hogy ott és akkor nem bántja semmi. Nem szól hozzá senki, nem álmodik semmit, csak kilép az életből egy kis időre.
De a Királylány tudja. Tudja, hogy a Medve megenni akarja. És hiába figyelmezteti Badni lovagot... ő elindult. Nem számolva azzal, hogy mindent és mindenkit elveszíthet. Pedig sokszor elmondták neki mi lesz. A Medvével ellentétben nem sajnálatot, hanem odafigyelést és rengeteg türelmet kapott. Talán felébred magától, mielőtt a Medve megenné, talán nem.
Csak nem arra, a barlang felé kellene mennie. Mert annyi más ösvény is van még
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése