Ma megint néztem a híradót, de nem kellett volna. A sztrájkokról nem is beszélek, hogy mennyi zajlik egyszerre. De a következő hír, az igazán említésre méltó!
Két vak kutyának gyűjtenek az emberek pénzt, mert még elég fiatalok ahhoz, hogy meg lehessen műteni őket, csak új szemlencse kell. Ha mindez megvan, a doktorbácsi karitatívan elvégzi munkáját és hátha akkor majd könnyebben örökbe lehet őket adni. Nohát. Elgondolkodtam. Ha vak kutya lennék, én is kapnék pénzt vajon? Vagy ha magamra aggatnék egy táblát:
Emberek el akarok menni Új Zélandra, de kellene még 2 millió hozzá!!!
Akkor adnának, vagy összefogna egy megélni nem tudó értelmiségi-művészekkel foglalkozó alapítvány, hogy gyűjtsenek nekem pénzt? Neeeem??? Naháááát!
Szóval én éhenhalhatok, de szegény elhagyatott vak kutyáknak lesz új szeme. Remek.
Bocsánat az állatvédőktől és fanatikusoktól, én is nagyon szeretem az állatokat, de azért van egy /szerintem egészséges/ fontossági sorrend az életemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése