Bandi lovag és a három út

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy daliás, délceg lovag, akit csak Bandi lovagként emlegetett a világ. Ez a Bandi lovag pont olyan volt, mint a mesékben lennie kell egy lovagnak. Volt fehér paripája, fényes páncélja, gyönyörű kardja és egy szép szerelme, nem más, mint a Királylany.

Történt egyszer, hogy Bandi lovagnak hosszú vándorlása során választania kellett három út közül, és igencsak megtántorodott a mi hősbátor lovagunk.

Az egyik úton ha elindul, akkor bizony nem történik semmi. Ugyanannak az útnak a folytatása, amin most jár. Nem szebb egy kicsivel sem, talán csak még bozontosabb, mocsarasabb, tele szúrós növényekkel, amik mindent felemésztenek, ami az útjukba kerül és akkor még nem is szóltam az állatokról, akik ott laknak. Ezek az állatok bizony a nagyon aljas állatok közül valók, mint a mocsárlakó állatok többsége. Siklók, kígyók, békák, vérszívó szúnyogok. Nem hangzik valami reménykeltőn, ugye?

A másik út már valamelyest világosabb volt. Ezen megjelentek a pillangók is. Szép út, teljesen sima, rögök nélkül, mérges állatok nélkül, akik ellen sohasem kellene harcolnia. Egészen bizonyosan Bandi lovag kellemesen elporoszkálna rajta tán az idők végezetéig is. Ámde ezen az úton nincsen olyan, ami igazán a Királylany kedvére való lenne, bár ő is nagyon szereti a pillangókat nem kétséges, de a síkságot már annál kevésbé.

A harmadik út az nagyon titokzatos út ám! Azon nem lehet előre látni messzire, mert dimbes-dombos hegyes-völgyes, hatalmas fákkal tarkított és tele van mindenféle csodás próbatétellel, különös lényekkel. Ez aggasztja a rettenthetetlen lovagot csodamód, nincsen bizodalma az ismeretlen világban. Bezzeg a Királylany szaladna bele a csodákba minden meggondolás nélkül, mert látja benne a szépet, a jót és izgalmasat. Csak Bandi lovag tartja vissza attól, hogy belemerüljön az ismeretlenbe.

Pedig a harmadik út rejtegetheti a legszebb időket a szerelmeseknek, de erről egyenlőre egyikőjüknek sincs bizonyossága. Így mindkettőjük vívódása érthető és jogos is. Bandi lovag természetéből kifolyólag inkább a kiszámítható, előrelátható, unalmasabb /a Királylány szerint/ utat választaná, míg a Királylány, szintén természetéből fakadón a veszélyesebb ismeretlent választaná, amiben a csodát sejti.

Itt tartanak most hőseink, a Nagy Választás előtt... Hogy mit hoz majd egyik vagy másik út, azt csak később, egy következő mesében láthatjuk meg.