Tegnap kijött a nyomdából a Magyar Táncművészeti Főiskola történetének (50év) legelső iskolaújsága. És gyönyörű is. És nagyon rendben van. És ott látjuk azokat a vérrel kevert izzadságcseppeket az oldalakon, köztük az enyémet is :). Még szerencse, hogy a kedves olvasók nem látják őket...
Olyan nagyon jó, amikor a sok energia, meló, vesződség beérik, a kézzel fogható eredményét ott lehet tartani magunk előtt és érezzük azt, hogy van értelme, nem hiába való. Hüümmm...
No jól van, csak így tovább hajráhajrá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése